Kedves Olvasó!
Sajnos mint rendíthetetlen anya és nő ,csak ritkán jut időm írni. Pedig sokszor jutnak eszembe gondolatok, de írni véleményem szerint nyugodt környezetben lehet igazán. És mint tudjuk,ez munka és család mellett nem egyszerű.
Nos olyan témát feszegetnék,amit sokan már biztos ismertek. Legalábbis a nők többsége biztosan.
Szoktál te is a múlton merengeni? Pl hogy néztél ki gyerekvállalás előtt, milyen életvitelt éltél,milyen ruhákba jártál stb..
Most hogy már eltelt x év,és gyermeked is lett( esetleg több is ) , szembe kell nézned a ténnyel ( kivétel a szerencséseknek ),hogyan is nézel ki ennyi idő után. Hogyan változott meg a tested.
Bevallom őszintén én egyre többször elnézem magam a régi fotókon,majd a tükörbe tekintek és kérdőjelek sokasága kering a fejem körül,hogy miért???
Miért vagyunk mi nők, ahogy telnek az évek ennyire önbizalom hiányosak?
Talán mert nem bírjuk követni a divatot? Vagy mert jobb szeretjük a kényelmest viselni? Netán nem kapunk dicséretet a kinézetünket illetően? Vagy mert már idegesít a sok rosszalló szempár és egyszerűen csak elegünk van? Belefáradtunk az ördögi körbe hogy mindig újra és újra nekifutunk,de hosszú távon nincs változás?
Azt gondolom sokféle válasz létezik. De talán a fő ok az lehet ahogy felgyorsult a világunk. 😞 Ahogy változik a stílus, vele változnak az emberek..
Szerintem sokszor megbámuljuk az embereket manapság. De sajnos (ne adj isten), akadnak emberek akik inkább beszólnak valamit, ezzel is rombolva az önbizalmad,mint sem segítő szándékkal mondanának valamit.
Aztán sokszor kapjuk magunkat azon hogy állandóan magunkba roskadva önsajnálkozunk. Hogy bámuljuk aki jól néz ki.
Majd jön valahonnan a válasz: Te is adhatnál magadra . Kezdj el edzeni. Kezdj el diétázni stb..
Tényleg ennyi lenne? 🤔
Valaki a pénz miatt nem teheti meg ezeket ,hiszen nem elég csak otthon egy torna. De valakinek ennél több kell! 1_1 motiváció , hogy legyen aki tudja segíteni ezen az úton, hogy támogassák! Valakinek egy társ kell,aki vele együtt tart a változásban.
Az biztos, hogy mindenki maga tudja mi lenne neki a megfelelő . És mi az, ami erőt adna ehezz a változáshoz.
De az is fontos hogy az ember füle halljon igen is dicséreteket ami egyre csak előre viszi!
Én valójában olyan vagyok,aki elkezdi a diétát ,a tornát is. Aztán jön a túl fáradt vagyok ,ma kihagyom az edzést,ma csak ezt eszem meg ,na ez aztán átmegy ismétlésbe. Vagy ugye nincs társ aki velem csinálja,nincs meg az a motiváció ,mert sajnos nem minden a ruha..[sokan ezzel motiválják ugye magukat] Így jön az abbahagyás újra és újra.
Ördögi kör.
Kérdés az,mit tehetünk ez ellen?
Hogy legyen több elszántság?
Várom válaszod a témában ha van kedved segítő szándékkal javasolni bármit :)